GYIK - Gyakran Ismételt Kérdések

Az építészeti törvény 65.§-tól részletesen leírja az építési folyamat résztvevőit, azok feladatait, felelősségi köreit. Ebből a felsorolásból két körnek kötelező a biztosítás:

"(2) Az építési folyamat megvalósítása érdekében

c) az építészeti-műszaki tervező – az engedélyezési, az egyszerű bejelentési és a kivitelezési dokumentáció tervezője, ideértve a szakági- és a tájépítész tervezőt is –,

e) a kivitelező... "

Ki számít kivitelezőnek az építési jog szerint?

Kivitelező: a Kivitelezési kódex a kivitelező fogalmaként a vállalkozó kivitelező gyűjtőfogalmát használja.

Vállalkozó kivitelező: az az építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként végző vállalkozó, amely vagy aki a kivitelezői láncolatban elfoglalt helye és szerződés szerinti pozíciója alapján fővállalkozó kivitelező, megrendelő vállalkozó kivitelező vagy alvállalkozó kivitelező lehet [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. § k) pont].
A vállalkozó kivitelező fogalmában - a 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. § (20) bekezdés 1. pont 1.2. alpontja szerint 2013. április 19-étől - az építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként történő folytatást a végzés váltotta fel, ezzel is jelezve az építtető és a vállalkozó kivitelező közötti különbséget. Az építtetőnek minősül ugyanis 2013. január 1-jétől az építési-bontási tevékenység folytatója is.

Fővállalkozó kivitelező: lásd: Fővállalkozó kivitelező

Alvállalkozó kivitelező: a megrendelő vállalkozó kivitelezővel kivitelezési szerződést (2014. március 14. napjáig építési szerződést) kötő vállalkozó kivitelező [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. § m) pont]. A gyakorlati életben leegyszerűsítve alvállalkozónak nevezik az építkezés ezen szereplőjét. Minden vállalkozó alvállalkozó kivitelező lesz, aki nem közvetlenül a megrendelővel köt szerződést.
Alvállalkozó (a közbeszerzési eljárásban): az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve
a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,
b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját,
c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót [2015. évi CXLIII. tv.3. § 2. pont].

Forrás: epitesijog.hu Szerző: Dr. Jámbor Attila

Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység
Építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek minősül:
a) az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítése,
b) az építészeti-műszaki tervdokumentáció kormányrendeletben foglaltak szerinti ellenőrzése,
c) a tervezői művezetés [1997. évi LXXVIII. tv. 32. § (1) bek., 33. § (4) bek.].

Az új jogszabály értelmében minden vállalkozásnak akire vonatkozik, 2025.január 15-től rendelkeznie kell ilyen biztosítással. A biztosítási szerződés kötvényét a hatóságnak ellenőrzés céljából be kell mutatni.

Amennyiben minden adatot megad Nekünk, úgy a minta ajánlatot 1 munkanapon belül megküldjük Önnek. Elfogadás esetén elkészítjük a végeleges ajánlatot aláírásra, mely visszaküldés esetén 1-2 napon kötvényesítésre kerül. A díjbekérő és a kötvény elkészülésének ideje (tőlünk független) 2-3 nap.

Azaz javasolt a kötvény igazoláskénti bemutatása, vagy az e-napló megkezdése előtt 7-8 munkanappal az adatokat elküldeni Nekünk. 

Előre láthatólag 2024. december elejétől már tudunk adni árajánlatot ügyfeleinknek.

Felhívom a figyelmét, hogy mivel ez a változás kb. 128 ezer kivitelezőt és kb. 35 ezer építészt érint országosan (Opten adatok szerint), hatalmas roham várható január elején! Ha biztosan szeretné, hogy 2025 január 15-ére meglegyen, úgy javasoljuk már december elején elindítani a folyamatot, vegye fel velünk a kapcsolatot!

A válasz igen, minden szerződésnek tartalmaznia kell az alábbiakat, attól függetlenül, hogy E-Építési napló kötelezett, vagy sem.

2023. évi C törvény 16. §

(3) Az Épkiv. 3. § (2) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő s) és t) ponttal egészül ki: (A kivitelezési szerződés tartalmazza) "r) a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás kötvényszámát és a biztosító nevét, elérhetőségét vagy a kivitelező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kötelező felelősségbiztosítással legkésőbb az építési munkaterület átadásakor rendelkezni fog,

s) a szolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelező által megadott kivitelezési szerződés szerződésszámát, valamint t) a vállalkozó kivitelező általi kivitelezési dokumentáció építésszervezési munkarészének elkészítését."

Az éves nettó árbevétel a vállalkozás összes bevételét tartalmazza.

A jogszabály értelmében viszont a biztosítási szerződést az éves nettó jövedelem alapján kell meghatározni. Ezt úgy kapjuk meg, hogy az adott tevékenységből származó éves nettó jövedelemből kivonjuk az állami beruházásokból származó bevételt.

A gyakorlatban: XY Kft. egyszerre 2 tevékenységet végez. Éttermi szolgáltatást, illetve kivitelezői szolgáltatást. Az étteremből 100 M Ft, a kivitelezésből 200 M Ft volt a bevétele. Kivitelezői szolgáltatása 2 részből állt, egyrészt volt állami megrendelése 120 M Ft értékben, illetve 2 kisebb NEM állami megrendelése összesen 80 M Ft értékben. Ebben az esetben neki az 1-es sáv alapján kell megkötnie felelősségbiztosítását. (lásd 8. pont)

A felelősségbiztosítás biztosítási összege függ a vállalkozás éves nettó jövedelmétől (lásd 7. pont), melyet 5 sávban határozott meg a jogalkotó. 

1.) Éves nettó jövedelem = 100millió Ft alatt

Biztosítási összeg: 20millió Ft/káresemény és 40millió Ft/éves kár összesen

2.) Éves nettó jövedelem = 100millió Ft - 500millió Ft

Biztosítási összeg: 50millió Ft/káresemény és 100millió Ft/éves kár összesen

3.) Éves nettó jövedelem = 500millió Ft - 2milliárd Ft

Biztosítási összeg: 100millió Ft/káresemény és 200millió Ft/éves kár összesen

4.) Éves nettó jövedelem = 2milliárd - 10milliárd Ft

Biztosítási összeg: 150millió Ft/káresemény és 300millió Ft/éves kár összesen

5.) Éves nettó jövedelem = 10milliárd Ft felett

Biztosítási összeg: 200millió Ft/káresemény és 400millió Ft/éves kár összesen

A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli.

A biztosítási évfordulón a kivitelezőnek kezdeményeznie kell a szerződés módosítását, ha az éves nettó jövedelem változása miatt szükség van a biztosítási összeg emelésére vagy csökkentésére.

A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli.

Várhatóan nem!